Donald Tusk: A háború bármikor átterjedhet Európára
A német konzervatív Die Weltnek nyilatkozó lengyel miniszterelnök szerint a nyugati kormányok most már nem vonogatják a vállukat, ha Varsó és a három balti állam az orosz veszélyre figyelmeztet.
A német konzervatív Die Weltnek nyilatkozó lengyel miniszterelnök szerint a nyugati kormányok most már nem vonogatják a vállukat, ha Varsó és a három balti állam az orosz veszélyre figyelmeztet.
Kisebb diplomáciai botrányt kavart tavaly júniusban, amikor Oroszország Ukrajna tudta nélkül tizenegy kárpátaljai hadifoglyot adott át Magyarországnak. A magyar kormány tagadta, hogy tudott volna az akcióról, kivéve Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettest, nemzet- és egyházpolitikáért felelős minisztert. A Deutsche Wellének sikerült feltárnia a különös orosz–magyar alku hátterét, és elsőként beszélnie a foglyok közül kettővel. A foglyokból csak egyetlenegy volt magyar, a többi mind ukrán nemzetiségű.
Számtalan kritika érte, végül lépett az ukrán kormány.
Az orosz támadás hírére tömegek özönlötték el az ukrajnai toborzóirodákat, ám a hazafias lelkesedés a háború harmadik évére láthatóan megkopott.
Az ukrán elnöki tanácsadó szerint semmi értelme nincs az ilyen gyanúsítgatásoknak.
Különleges kiállítás nyílik március 26-án a Három Hét Galériában: Marta Szirko ukrán fotóművész az Ukrajnát megtámadó orosz hadsereggel vívott ütközetekben megsebesült ukrán katonákról készített fotóit mutatják be. A kiállítás a Budapest FotóFesztivál 2024 hivatalos programjának része.
A lengyelek és a csehek fegyvert és lőszert is küldenének Kijevnek, Magyarország és Szlovákia viszont kizárólag humanitárius segítséget nyújt az ukránoknak.
Az ukrán légvédelem valamennyi rakétát lelőtte, de így is többen megsebesültek.
Mihail Hazin Vlagyimir Putyin régi munkatársa és a Szputnyik állami hírügynökség elemzője.
Bár hivatalosan még senki nem vádolt meg senkit az akció elkövetésével, a támadás része lehet egy olyan műveletnek, amelynek célja Moldova destabilizálása belülről, és ez egyedül az oroszoknak használna.
Az orosz elnök elismerte, amit korábban tagadott, tényleg szó volt az ellenzéki aktivista kiadatásáról, sőt, Putyin állítása szerint ebbe bele is egyezett azzal a feltétellel, hogy Navalnij nem tér vissza többet Oroszországba.
A francia elnök korábban összetűzésbe került emiatt a véleménye miatt Olaf Scholzal, de a berlini találkozójuk után azt állította, hogy nincs köztük nézeteltérés.
Az ukránok szerint ugyanakkor az orosz hadsereg embervesztesége csaknem 430 ezer a háború alatt.
A helyi hatóságok közlése szerint szombaton érte támadás az oroszországi Szamara régióban lévő Szizsran olajfinomítót, és támadást kíséreltek meg a novokujibisevszki olajfinomító ellen is.
Az újabb szövetséget az Ukrajnát támogató országok úgynevezett Ramstein formátumú együttműködésének keretében hozzák létre.
Az oroszok két hullámban támadtak, a második csapássorozatnak már a helyszínre kiérkezett mentők estek áldozatul.
Vlagyimir Putyin orosz államfő szinte lehetetlent követel: azt akarja, hogy miközben komoly ellenjelölt nélkül indul a hét végi elnökválasztáson, a részvételi arány – hasonlóan a győzelmi arányhoz – minden korábbinál nagyobb legyen. Még jó, hogy ott van az orosz államgépezet, amely – legalábbis a választások terén és papíron – mindent meg tud csinálni.
Most épp a Lukoil alelnöke.
A Firestorm Labs nevű amerikai cég szerint nagy segítség lehet a frontvonalban az a 3D-nyomtató, amely félig automata üzemmódban állítja elő a harci drónokat.